A hipermetrópia magyar megfelelői nem igazán fedik le, hogy mit is takar, mivel a távollátó ember nem lát jól távolra, hacsak nem erőlteti a szemét, holott a kifejezések ezt sugallják.
A szem fókusza teszi lehetővé, hogy a különféle távolságban lévő tárgyakról érkező fénysugarak mindig az éleslátás helyére essenek. A szemlencse és az azt mozgató izmok azonban automatikusan megnövelik a szem törőerejét, hogy a látott kép pontosan az éleslátás helyére essen.
A szem nyugalmi állapotában a szemlencse lapos, a lencsét mozgató izmok pedig ernyedt állapotban vannak; ebben az állapotban a hibátlan szem távolra lát jól. Amikor közelre nézünk, az izmok megfeszülnek, így a lencse domborúbb formát vesz fel, a fénytörése pedig megnő.
A szem azonban az emberrel együtt öregszik, és 40 éves kor után rohamosan veszíti el a korábbi képességeit, a hypermetropia viszont leggyakrabban öröklött.
A távollátó szem
A hipermetrópiás szemben a tárgyakról érkező fénysugarak az éleslátás helye mögött találkoznak, aminek két oka lehet:
- a tengely hypermetropia lényege, hogy a szemgolyó rövidebb a kelleténél, tehát nem a fénysugarak találkoznak hátrébb, hanem az éleslátás helye található előbbre,
- a törési hypermetropia esetében a hiba a szem törőközegeiben keresendő, például a laposabb szaruhártyában; ilyenkor a szem törőközegei kevésbé törik meg a fénysugarakat.
Gyermek- és fiatalkorban a szemlencse még nagyon rugalmas – a látásélesség átlagosan 8-10 dioptriát is képes változni –, de ez folyamatosan csökken, és 40 éves kor után a 3 dioptria alatti értékek a jellemzőek. Azonban fontos tudni, hogy a túllátás kialakulhat már gyermekkorban is.
Miről ismerhető fel a gyermekkori hipermetrópia?
A tünetek legkésőbb az óvodás korban kiderülnek a szemészeti szűrésen, de korábban is tapasztalhatóak a hipermetrópia jelei: ha a gyermek nem nézi a közeli dolgokat, vagy nem érdeklődik az apró tárgyak, akkor van rá esély, hogy távollátó. Az iskolában azonban már biztosan kiderül az állapota, hiszen gyorsan elfárad a szeme; akár már néhány órán belül is elveszhet az olvasási képessége.
A kisebb fokú túllátás – főleg iskolai napokon – rendszeres délutáni fejfájást okozhat, de a látás ebben a helyzetben nem olyan rossz, hogy szemészeti szűrésen a hypermetropia diagnosztizálható legyen.
A hipermetrópia kezelése
A fenti tünetek felismerését követően alapos látásvizsgálat szükséges, a számítógépes mérés azonban erre nem alkalmas. Szemcseppel a lencsét mozgató izmok működése kikapcsolható, így a teljes túllátás mérhetővé válik.
Amennyiben bebizonyosodik a hypermetropia, a gyermeknek pluszos szemüvegre lesz szüksége. E hordásának következtében a fejfájás megszűnik, a többi panasz pedig minimum enyhül.
Fontos a gyors felismerés!
Abban az esetben, ha a tüneteket nem ismerjük fel, vagy figyelmen kívül hagyjuk azokat, súlyosabb problémák is kialakulhatnak. Ilyen lehet például, hogy az erőlködés hatására az egyik szem befelé fordul, és kezelés nélkül a befordult – kancsalító – szem többnyire tompalátóvá is válik.
Az Ön gyermekénél is jelentkeztek a hipermetrópia jelei, vagy épp önnek lenne szüksége pluszos szemüvegre, illetve kontaktlencsére? Keressen fel bennünket optikánkban, és vegyen részt látásvizsgálaton!
